1. nap

Hosszú buszozás végén érkeztünk el a határra. Számomra nagyon érdekes volt a kiléptetés mivel még egyszer sem hagytam el az Európai Uniót. Le kellett szállni a buszról, egyesével átmenni a határellenőrzésen, kicsit furcsa volt.  A határ mellet láttuk a felépült kerítést, és az ideiglenes menekült tábor konténereit, ezeket eddig csak a tv-ben láttam.
Kocsis Liza Beatrix. 8.a

Dél körül megérkeztünk a Petőfi Sándor Általános Iskolába. Az igazgató bácsi a díszteremben várt minket, ahol egy rövid ismertetőt tartott. Elmondta, hogy az 1500 tanulóból csak 78 a magyar. Az ottani gyerekeknek különféle sporteszközöket, könyveket, ajándékokat vittünk. A beszélgetés után megvendégeltek minket és egy focimeccset játszottunk a helyi magyarokkal. 6:2 -re nyertünk!! Cseréltünk Facebook és Instagram címeket is, nagyon jó fejek voltak!!! Azóta is tartjuk a kapcsolatot.
Medvegy Tamás 7.a

Egy kis eső elkapott minket, de Vajdaság Autonóm Tartomány Fővárosában, Újvidéken egy rövid sétára indultunk. A főtéren a csodálatos katolikus templomban nagyon tetszett, hogy az üvegablakokon láthatóak voltak a felajánlók nevei. A tető cserepei Zsolnai porcelánból voltak.
Paál Natális 7.a

Kedd délután a bevehetetlen Péterváradi erődbe vitt minket a buszunk. Kint szakadt az eső, de mi a föld alatt ebből semmit nem érzékeltünk az 1 kilométer séta alatt. A katakombákban megismerhettük az itt szolgálatot teljesítők mindennapjaival. Mikor kiléptünk a túra végén, csodás napsütés fogadott! A bástyáról beláttuk az egész várost, és a Dunát.

Balogh Villő 8.a

Késő délutáni órákban elfoglaltuk a szállásunkat Székelykevén, a legdélibb magyar lakta településén, ahol 2500 magyar nemzetiségű lakos él. Szuper volt a vacsora, este séta alatt jó érzés volt, hogy mindenki magyarul köszönt!

Zöllei András 7.a